Üdvözöljük Önt a szabad fejlesztésű mezőgazdasági portálunkon.
Kérjük nézze át lapjait és mondjon véleményt. A kezdőlapot a www.mezg.hu-ról érheti el, vagy klikkeljen az alábbi linkre.
Megnézem a kezdőoldalt.

  


Jelölje be a kívánt megjelenítési formát, majd nyomja meg a "MÓDOSÍTOM" gombot
HÁTTÉRSZÍN
 
BETŰSZÍN
 
BETŰNAGYSÁG
Ez
Ez
Ez
Ez
Ez
Ez
 

 
 
Gyengénlátóknak
KLIKKELJEN VÁLASZTÁSÁRA




Télen gyakoribb állatbetegségek I/C

 





Borjak kólihasmenése


     Escherichia coli- baktériumtörzsek okozzák. Ezek természetes körülmények között is ott vannak a bélcsatornában, szinte mindenütt megtalálhatók, ahol bélsár–szennyeződés történt, mert a bélsárral tömegesen ürülnek.
Betegséget akkor okoznak, ha egyidejűleg a szervezet ellenálló képességét gyengítő, hajlamosító hatások érvényesülnek.
A nagy létszámú, intenzív tartású tehenészetek mesterségesen nevelt borjai között okozza a legnagyobb veszteségeket, itt istállójárványok formájában is jelentkezhet.
A coli-baktériumok ellenálló képessége nem túl nagy, a szokásos fertőtlenítőszerek 1–2%-os töménységben elpusztítják, a 60°C fölötti hőhatás is percek alatt megöli őket, a környezetben mégis szinte állandóan jelen vannak, mert a bélsárral folyamatosan ürülnek.
A fertőződés legtöbbször már a születéskor és a születés utáni első napokban szájon át történik a bélsárral szennyezett környezetből. Minél koraibb, annál súlyosabb a kórkép, különösen veszélyes az élet első óráiban, még az első föcstejfelvételt megelőző fertőződés. A kórokozók felvétele után azok a vékonybélben tömegesen szaporodnak el, az általuk termelt toxinok (méreganyagok) pedig a nagyfokú folyadék-kiválasztódás miatt hasmenést, ezzel párhuzamosan dehidrációt (kiszáradást) okoznak.

A betegségre hajlamosítanak:
  • Anyák vemhesség alatti tartási, takarmányozási hibái (pl. téli karotinhiányos takarmányozás).
  • Alacsony testtömegű, gyenge borjak születése.
  • Hideg, huzatos, párás borjúnevelők (télen, kora tavasszal gyakoribb).
  • Rossz elletési higiénia.
  • Föcstej felvételének zavarai (a borjú nem kellő időben vagy mennyiségben jut az ellenanyagokat tartalmazó kolosztrumhoz. Az ellenanyagok felszívódási lehetősége a születés utáni 12. órától rohamosan csökken, ezért fontos, hogy ez alatt legalább kétszer, az első napon legalább ötször kell föcstejjel megitatni, a természetesen nevelt gyenge, tehát szopni nem képes borjút pedig segíteni kell a föcstej felvételében). Nem megfelelő tejtáplálás. (Az itatott föcstej nem tőgymeleg, az itatóedény nem mindig tiszta, fertőtlenített, kiszárított és előmelegített). Előhasi tehenek borjainál gyakoribb.
A tünetek a 2–4 napos borjaknál a leggyakoribbak: az állatok étvágytalanok, bágyadtak, a szemek beesettek, szőrük borzolt, bőrük rugalmatlan, híg, bűzös, légbuborékokat tartalmazó, sárga színű bélsarat ürítenek. Kezelés hiányában, vagy nem szakszerű kezeléskor egy-két napon belül elpusztulnak.
Ha a betegség később, 4–6 napos korban jelentkezik, akkor lefolyása lassúbb, kedvezőbbek a kilátások is, mert a fogékonyság az életkor előrehaladtával csökken, két hetes életkor után már rendszerint nem fordul elő.
A megelőzésben döntő fontosságú a hajlamosító hatások kiküszöbölése.
A fertőzési lánc megszakítására nagy létszámú állománynál jól bevált az újszülöttek szabadban, bőségesen almozott és fedett egyedi ketrecekben való tartása.
Ma már a tehenek immunizálására vakcinák is rendelkezésre állnak, az ezáltal képződött ellenanyagok a föcstejjel ürülve megvédik az újszülöttet.
A szájon át történő gyógykezelést az első tünetek jelentkezésekor haladéktalanul meg kell kezdeni és 4-5 napon át folytatni kell a gyógyszerérzékenységi próba alapján meghatározott antibiotikummal. Fontos a folyadékveszteség pótlása is.
A gyógykezelést nem szabad rutinszerűen végezni! Gyakori hiba, hogy a korábban bevált antibiotikumokat, szulfonamidokat alkalmazzák, máskor gyakran hatóanyagokat változtatnak minden előzetes rezisztenciavizsgálat nélkül, s elmarad a várt eredményesség.
A kólihasmenésnél ritkább, de súlyosabb kimenetelű a borjak kóli–szeptikémiája, melynél a fertőződés már a születéskor bekövetkezik, a baktériumok betörnek a véráramba és ott tömegesen elszaporodnak. A borjak már az első életnapon lázasak, bágyadtak, étvágytalanok, s az esetek többségében hasmenés kialakulása nélkül 1—2 napon belül elpusztulhatnak. A gyenge ellenálló képességű, föcstejhez nem kellő mértékben jutott borjak között gyakoribb.
Megelőzése hasonló a kólihasmenéshez, itt az antibiotikumot parenterálisan (nem szájon keresztül) adja az állatorvos a tüneti kezelések mellett.



Megjelent a www.mezg.hu-n: 2006. 11. 13.

Szerző: dr. Böő István
E-mail: boodr@mail.globonet.hu
Honlap: www.globonet.hu/boodr
A kép a szerző felvétele

Szerzői jogi nyilatkozat: a közölt szöveg- és képanyag csak a www.mezg.hu ( info@mezg.hu ) engedélyével használható fel.










Ugrás a lap elejére