Üdvözöljük Önt a szabad fejlesztésű mezőgazdasági portálunkon.
Kérjük nézze át lapjait és mondjon véleményt. A kezdőlapot a www.mezg.hu-ról
érheti el, vagy klikkeljen az alábbi linkre.
Megnézem a kezdőoldalt. |
|
Télen gyakoribb állatbetegségek I/C
Escherichia coli- baktériumtörzsek okozzák.
Ezek természetes körülmények között is ott vannak a bélcsatornában, szinte mindenütt
megtalálhatók, ahol bélsár–szennyeződés történt, mert a bélsárral tömegesen ürülnek.
Betegséget akkor okoznak, ha egyidejűleg a szervezet ellenálló képességét gyengítő, hajlamosító hatások érvényesülnek. A nagy létszámú, intenzív tartású tehenészetek mesterségesen nevelt borjai között okozza a legnagyobb veszteségeket, itt istállójárványok formájában is jelentkezhet. A coli-baktériumok ellenálló képessége nem túl nagy, a szokásos fertőtlenítőszerek 1–2%-os töménységben elpusztítják, a 60°C fölötti hőhatás is percek alatt megöli őket, a környezetben mégis szinte állandóan jelen vannak, mert a bélsárral folyamatosan ürülnek. A fertőződés legtöbbször már a születéskor és a születés utáni első napokban szájon át történik a bélsárral szennyezett környezetből. Minél koraibb, annál súlyosabb a kórkép, különösen veszélyes az élet első óráiban, még az első föcstejfelvételt megelőző fertőződés. A kórokozók felvétele után azok a vékonybélben tömegesen szaporodnak el, az általuk termelt toxinok (méreganyagok) pedig a nagyfokú folyadék-kiválasztódás miatt hasmenést, ezzel párhuzamosan dehidrációt (kiszáradást) okoznak.
A betegségre hajlamosítanak:
A tünetek a 2–4 napos borjaknál a leggyakoribbak: az állatok étvágytalanok,
bágyadtak, a szemek beesettek, szőrük borzolt, bőrük rugalmatlan, híg, bűzös,
légbuborékokat tartalmazó, sárga színű bélsarat ürítenek. Kezelés hiányában, vagy
nem szakszerű kezeléskor egy-két napon belül elpusztulnak.
Ha a betegség később, 4–6 napos korban jelentkezik, akkor lefolyása lassúbb, kedvezőbbek a kilátások is, mert a fogékonyság az életkor előrehaladtával csökken, két hetes életkor után már rendszerint nem fordul elő. A megelőzésben döntő fontosságú a hajlamosító hatások kiküszöbölése. A fertőzési lánc megszakítására nagy létszámú állománynál jól bevált az újszülöttek szabadban, bőségesen almozott és fedett egyedi ketrecekben való tartása. Ma már a tehenek immunizálására vakcinák is rendelkezésre állnak, az ezáltal képződött ellenanyagok a föcstejjel ürülve megvédik az újszülöttet. A szájon át történő gyógykezelést az első tünetek jelentkezésekor haladéktalanul meg kell kezdeni és 4-5 napon át folytatni kell a gyógyszerérzékenységi próba alapján meghatározott antibiotikummal. Fontos a folyadékveszteség pótlása is. A gyógykezelést nem szabad rutinszerűen végezni! Gyakori hiba, hogy a korábban bevált antibiotikumokat, szulfonamidokat alkalmazzák, máskor gyakran hatóanyagokat változtatnak minden előzetes rezisztenciavizsgálat nélkül, s elmarad a várt eredményesség. A kólihasmenésnél ritkább, de súlyosabb kimenetelű a borjak kóli–szeptikémiája, melynél a fertőződés már a születéskor bekövetkezik, a baktériumok betörnek a véráramba és ott tömegesen elszaporodnak. A borjak már az első életnapon lázasak, bágyadtak, étvágytalanok, s az esetek többségében hasmenés kialakulása nélkül 1—2 napon belül elpusztulhatnak. A gyenge ellenálló képességű, föcstejhez nem kellő mértékben jutott borjak között gyakoribb. Megelőzése hasonló a kólihasmenéshez, itt az antibiotikumot parenterálisan (nem szájon keresztül) adja az állatorvos a tüneti kezelések mellett.
Megjelent a www.mezg.hu-n: 2006. 11. 13.
Szerző: dr. Böő István E-mail: boodr@mail.globonet.hu Honlap: www.globonet.hu/boodr A kép a szerző felvétele Szerzői jogi nyilatkozat: a közölt szöveg- és képanyag csak a www.mezg.hu ( info@mezg.hu ) engedélyével használható fel.
|