Üdvözöljük Önt a szabad fejlesztésű mezőgazdasági portálunkon.
Kérjük nézze át lapjait és mondjon véleményt. A kezdőlapot a www.mezg.hu-ról érheti el, vagy klikkeljen az alábbi linkre.
Megnézem a kezdőoldalt.

 

 

Klikkeléssel válasszon megjelenítési formát
Ez!
Ez!
Ez!
Ez!
Ez!
Ez!
Ez!
Ez!
Ez!
Ez!
Ez!
Ez!
Ez!
Ez!
Ez!
Ez!
Ez!
Ez!
Ez!
Ez!
Ez!
Ez!
Ez!
Ez!
Ez!
Ez!
Ez!
Ez!
Ez!
Ez!
Ez!
Ez!
Ez!
Ez!
Ez!
Ez!
Ez!
Ez!
Ez!
Ez!
Ez!
Ez!
Ez!
Gyengénlátóknak
Ez!



Télen gyakoribb állatbetegségek II/A

 


Juhok ketózisa

 
Mi okozza?

    A szervezet szénhidrát – és zsíranyagforgalmi zavara, amelyben takarmányozási hibák, a vemhességgel és elléssel valamint az ellés utáni laktációval kapcsolatos energiahiány, alkati hajlam játszanak szerepet, de más tényezők is hozzájárulhatnak kialakulásához.
Az anyának a magzatépítéskor, az ellést követő tejelés felfelé ívelésekor többlet-energiára van szüksége, melyet elsősorban a szénhidrátok biztosítanak. Ha ezt a plusz energiabevitelt bármely ok miatt biztosítani nem tudjuk, a szervezet saját testanyagainak, főként zsír-raktárainak lebontásával pótolja. A testzsír lebontásakor a májban mérgező anyagok, ún. ketonok keletkeznek, melyeknek a véráramban történő felhalmozódása okozza a betegséget.

Jobb képhez klikkeljen a képre (80KB)

Legeltetésnél anyagforgalmi zavarok ritkán fordulnak elő


Mikor fordul elő?

  • A vemhesség utolsó harmadában, rendszerint a „szegényebb” takarmányozású téli hónapokban.
Jobb képhez klikkeljen a képre (68KB)

A ketózis gyakoribb a „szegényebb” takarmányozású téli hónapokban
 


  • Bármely ok miatt a szükségesnél kevesebb takarmányt, főleg kevesebb szénhidrátot vesz fel az állat (hiányos abrakellátás, csökkent étvágy gyenge minőségű takarmányok, ún. ketogén takarmányok: rosszul erjedt, kis energiatartalmú szilázs, répaszelet, pillangós szilázs stb. etetése, melyek sok vajsavat tartalmaznak, bendőemésztési zavarok).

     
  • A vemhesség első időszakában jól tartott anyáknál hiányosabb takarmányozásra kényszerülnek.

     
  • Energetikailag hiányos, de fehérjében gazdag takarmányozásnál (intenzíven tartott anyajuhoknál).

     
  • Vemhesség alatt, elléskor, laktáció alatt labilisabb hormonrendszer.

     
  • Vemhesség alatti elhízás (ellés utáni zsírlebontás ilyenkor nagyobb mértékű).

     
  • Tartási hibáknál: mozgáshiány, szállítás, áthelyezés, zsúfoltság, különböző stresszek.

     
  • Szabadban tartásnál rossz időjárási viszonyok.

     
  • Hajlamosító tényezők lehetnek különböző alapbetegségek: tőgygyulladás, méhgyulladás, étvágytalansággal járó betegségek, lázas betegségek stb.
     
Jobb képhez klikkeljen a képre (74KB)

Az alapbetegségek hajlamosító tényezők lehetnek ( tőgygyulladás)
 


Milyen tünetek vannak?


    Kezdetben jellegzetes elváltozások még nincsenek: a juhok étvágytalanok, bendőmozgásuk renyhébb, a betegek társaiktól lemaradoznak, aluszékonyak, sokat fekszenek. Feltűnő, hogy az étvágytalan állatok a falat, az alomanyagot nyalogatják, sokan közülük füleiket rángatják, később fejüket féloldalra fordítva tartják, fölfelé néznek, vagy ellenkezőleg, lógatják. Szemmel láthatólag kábultak, mozogni már nem akarnak, ha mégis, akkor kötötten, szédelegve járnak, sokan fogaikat csikorgatják, gyakori a látási zavar. Máskor a tompultság helyett inkább izgatottság jelentkezik.
A legtöbb egyednél bélsárpangás tapasztalható, a bélsár kemény, nyálkával fedett. A vizeletürítés gyakoribb, a vizelet világossárga és aceton-szagú. Többnapos betegség után az állat kómába esik, ezek legtöbbje elpusztul, de amelyek elvetélnek vagy ellenek, azok között gyógyulás is előfordul.
 
Jobb képhez klikkeljen a képre (54KB)

Súlyos kómás állapot
 


Megelőzés, védekezés


    Kórokok lehetőség szerinti kiküszöbölése (vemhesség alatti kielégítő takarmányozás, hirtelen takarmányváltoztatás kerülése, mozgatás, stressz-mentes környezet stb.).
Jó hatású megelőzésként melasz etetése a vemhesség utolsó hónapjában (100-200 gramm/nap), jó minőségű széna (étvágy szerint) és napi 300-400 gramm kukoricatartalmú abrak az anyák takarmányában szintén előnyös.
Az abrakba keverhetünk kalcium-karbonátot vagy szódabikarbónát.
A súlyosabb tüneteket mutató állatok gyógykezelése már reménytelen, ezért mielőbb az állatorvos értesítése (glukóz – infúziók, lúgosító -, kortizon – terápia, A-,D-,E-vitamin adagolása stb.)


 
 
Tovább  >>>  (3/2)  Malacok vashiányos vérszegénysége (anaemiája)


 


 
Megjelent a www.mezg.hu-n: 2006. 12. 4.

Szerző: dr. Böő István
E-mail: boodr@mail.globonet.hu
Honlap:www.globonet.hu/boodr

A képek a szerző felvételei.

Szerzői jogi nyilatkozat: a közölt szöveg- és képanyag csak a www.mezg.hu ( info@mezg.hu ) engedélyével használható fel.




Ugrás a lap tetejére
 
A cikk folytatása (3/2) : Malacok vashiányos vérszegénysége (anaemiája)