Üdvözöljük Önt a szabad fejlesztésű mezőgazdasági portálunkon.
Kérjük nézze át lapjait és mondjon véleményt. A kezdőlapot a www.mezg.hu-ról érheti el, vagy klikkeljen az alábbi linkre.
Megnézem a kezdőoldalt.

 

 

Klikkeléssel válasszon megjelenítési formát
Ez!
Ez!
Ez!
Ez!
Ez!
Ez!
Ez!
Ez!
Ez!
Ez!
Ez!
Ez!
Ez!
Ez!
Ez!
Ez!
Ez!
Ez!
Ez!
Ez!
Ez!
Ez!
Ez!
Ez!
Ez!
Ez!
Ez!
Ez!
Ez!
Ez!
Ez!
Ez!
Ez!
Ez!
Ez!
Ez!
Ez!
Ez!
Ez!
Ez!
Ez!
Ez!
Ez!
Gyengénlátóknak
Ez!



Télen gyakoribb állatbetegségek II/B

 


Malacok vashiányos vérszegénysége (anaemiája)

 
Mi okozza?

    A vérszegénység a szervezet olyan állapota, amikor csökken az egységnyi vértérfogat hemoglobintartalma a vörösvérsejtek számának vagy hemoglobintartalmának csökkenése miatt. A hemoglobin a vörösvérsejtek festékanyaga, azok fehérjéinek mintegy 90 %-át teszi ki, fő szerepe az oxigén sejtekhez történő szállítása. Az oxigént a benne lévő két vegyértékű vas (ferro-vas) köti meg. A hemoglobin a vörös csontvelőben képződik és a májban bomlik le, élettani értéke sertésben 100-150 g/l.
Vérszegénység (anémia) több ok miatt is bekövetkezhet, de a vashiányos vérszegénység alapvető oka sertésnél a kisgazdaságokban is megváltozott tartás. Régen, a vegyes hasznosítású fajták szabadabb tartásakor ismeretlen volt, egyrészt azért, mert ezek vas- és nyomelem igénye kisebb volt, másrészt vasigényüket a földből túrással, legeléssel kielégítették. A mai tartásmód zártabb, szinte állandó az istállózás, az ólak padozata szilárd (deszka, tégla, bitumen, beton, fém), így a talajból való vasfelvétel lehetetlen vagy legalábbis erősen korlátozott.

Jobb képhez klikkeljen a képre (80KB)

Ezek a malacok nem lesznek vashiányosak


    Háziállataink közül a malac születik a legkisebb vastartalékkal, ezzel is csak akkor, ha a koca vasellátása a vemhesség utolsó harmadában megfelelő volt. Ez a tartalék is legfeljebb kéthetes koráig elég, a kocatejjel pedig szükségletének csak egy heted részét fedezi, a többit pótolnunk kell!
Még inkább kell figyelnünk a mai, intenzív fajták zárttartású malacaira, melyek tartalékai már a születés utáni 4 nappal kimerülnek, s szükségletüket (100-200 mg. vas/malac) az egyedüli forrásból, a kocatejből kielégíteni képtelenek.
Nézzük meg az igényeket és a lehetőségeket konkrét számokkal:
    Egy kb. 1200 gramm tömegű újszülött malac 40 mg. vassal rendelkezik. Napi vas igénye 7-15 mg., 1 kg. gyarapodásához pedig kb. 20-25 mg. vasra van szükség. A születés első hetében a malac megduplázza test-tömegét, az első három héten testtömege a születésihez képest négyszeresére, a 30-napos választásig hat-hétszeresére nő, a nyolcadik hét végére pedig elérheti a születési testtömeg 12-15-szörösét. A kocatej (a föcstejtől eltekintve) literenként csak 1-3 mg. vasat tartalmaz. A malac az első héten 150-300, a másodikon 300-400, a harmadikon 600-800 ml. tejet szopik naponta. Könnyen kiszámítható tehát, hogy a vér hemoglobin-előállításához, más életfunkciókhoz és a növekedéshez, fejlődéshez nélkülözhetetlen vasat pótolnunk kell, annál inkább, mert a szájon át felvett vas ráadásul rosszabbul is értékesül.


Milyen életkorban a leggyakoribb?


    Az első tünetek leggyakrabban 2-3 hetes életkorban jelentkeznek, de ha a koca vasellátása is hiányos volt, ennél előbb is kialakulhat.


Mikor fordul elő legtöbbször?


    Az egyik leggyakoribb és legnagyobb gazdasági kárt okozó megbetegedés. Malacainknak egyharmada, akár fele is megbetegedhet, és kb. minden harmadik 3-6 hetes malac elhullásának valamilyen köze van a vashiányhoz, noha maga a betegség önmagában ritkán súlyos annyira, hogy a malac pusztulását okozza. Nagyon sok, ebben az életkorban fellépő betegség (streptococcus vérfertőzés, bélgyulladások, tüdőgyulladások, bőrbetegségek, ízületi betegségek stb.) hátterében ott van a vashiány. Az elhullásoknál is nagyobb az a gazdasági kártétel, hogy a vashiányos malacok takarmányértékesítése rossz, fejlődésükben lemaradnak, s ez még a hizlalást is befolyásolja, hiszen a vágótömeget később érik el.
Legtöbbször a zárt tartású fehér hússertés-fajták malacainál fordul elő, a megbetegedéseka téli hónapokban gyakoribbak.


Milyen tünetek vannak?


    A 2-3 hetes koráig egészséges, jól fejlődő, sima bőrű, fényes szőrű malacok étvágytalanok, bágyadtak, elesettek lesznek. Sokat fekszenek, általában egy csomóban, s ha felkeltjük őket, nehezen mozognak. Bőrük feltűnően fehér (a fehér fajtákon), ráncolt, szőrük fakó, durva, a fülek belső felületén a bőr és a szemek kötőhártyája sárga színű (ún. „porcelánmalacok”). Ezekben az almokban gyakori a hasmenés, a nehezített légzés (a malac „pumpál”), nem ritka a koszosodás, a rühösség. A vashiányos malacok egy része a vérfogyottság okozta keringési elégtelenség miatt kialakult toroktájéki vizenyős beszűrődés miatt úgy néz ki, mintha kövér lenne („tokás” malac). Az állatok a kutrica falát, a padozatot, a vastárgyakat nyalják, rágják, nemegyszer a vizeletet szürcsölik.
 
Jobb képhez klikkeljen a képre (80KB)

Vashiányos, sápadt, bőrbeteg „porcelánmalacok”.



Mit tehet a gazda a betegség megelőzése érdekében?


    A természetes körülmények között tartott, tavasztól-őszig kijáró, turkáló kocák malacai vaskiegészítésre csak az őszi-téli hónapokban szorulnak, akkor is kielégítő a szájon át történő adagolás természetes anyagokkal: kutricába bedobott föld, vörösagyag, barnaszén, lápföld pörkölt darával vagy árpával ízesítve. Tavasztól egy-két cm hosszúra összevágott vagy pépesített zöldet, spenótot, sóskát adhatunk. Mivel a vashiány elégtelen E-vitamin ellátás esetén különösen súlyos lehet, jó hatású a búzacsíra etetése is. Az előbbieknek azonban jórészt csak az ökológiai állattartás felel meg, éppen ezért vaskiegészítésre máshol mindenütt szükség van, még a hagyományos, földes kifutójú kutricákban tartott állatoknál is, nem beszélve a ma már kisgazdaságokban is gyakoribb tégla, aszfalt, beton stb., vagyis művi-padozatú tartásról!
Legfeljebb azt kell eldöntenünk, hogy a vaskiegészítés szájon át vagy injekcióval történjen-e, elég az egyszeri, „lökésszerű” adag, vagy folyamatosan, kisebb adagokban történjen-e a beavatkozás, esetleg elégséges-e az, ha a vemhes koca vaskiegészítéséről gondoskodunk?
Számos kérdés, ráadásul a nagy létszámú, szakosított telepeken nemcsak szakmai, de technikai, munkaszervezési, anyagi megfontolásokat is figyelembe kell venni, hiszen nem mindegy, hogy a vasbejuttatás a telep munkarendjébe jól beilleszthető-e, s éves szinten sok ezer malacnál az mennyibe kerül?
Az bizonyosnak látszik, hogy – jóllehet a koca vemhessége idején vashiányos állapotba kerülhet, ezért célszerű takarmányának vaskiegészítéséről gondoskodni – a kocának adott vassal nem előzhető meg a malacok vashiányos vérszegénysége annál inkább, mert így a született malacok vastartaléka csak mintegy 15-20 %-kal növekszik. Az igaz, hogy az ilyen kocák almai kiegyenlítettebbek, a malacok születési testtömege jobb, azonban a kocatej vastartalma számottevően nem növelhető. Előnyös azonban, hogy a vemhesség utolsó hónapjában vaskiegészítésben részesült kocák bélsarával a vas hosszabb időn át ürül, s mivel a malacok óhatatlanul érintkeznek ezzel, a hiánybetegség kialakulása lelassulhat.
A született malacok vaskiegészítéséről tehát mindenképpen gondoskodnunk kell! Kérdés: szájon át vagy injekcióban kapják-e a vasat?
Mindegyik módszernek előnyei és hátrányai egyaránt vannak.


A szájon át való bevitel (por, paszta) előnyei:
  • A vas bejutásának, felszívódásának, értékesülésének élettanilag jobban megfelel, kevéssé terheli meg a szervezetet. Annyi vas szívódik fel természetes úton, amennyire az állatnak szüksége van, nem rontja a későbbi vasfelszívódás mechanizmusát sem.

A szájon át való bevitel hátrányai:
  • Munkaigényesebb. Ha a vaspasztát vagy –oldatot nem a nyelv gyökerére, hanem a nyelv hegyére vagy a szájszögletbe juttatjuk, a készítmény egy része nem kerül be a szervezetbe, így a bevitt vas mennyiségét nem tudjuk pontosan meghatározni. Ez fokozottan érvényes a por-alakú juttatásnál, amikor a szerrel a koca csecsbimbóit szórjuk be, vagy tepsibe, malacetetőbe tesszük a vaspótlót.
  • A szájon át egy ízben történő, „lökésszerű” adagolás a kísérleti eredmények szerint csak akkor hatékony igazán, ha az a születés utáni első nyolc órában megtörténik, mert ez után a vas felszívódása rohamosan romlik. Elhúzódó fialás (a malacok egy része ilyenkor idősebb nyolc óránál) vagy gondozói figyelmetlenség miatt a hatékonyság így rosszabb lesz.
  • Malachasmenés (pl. coli) esetén is rosszak a vasfelszívódás esélyei.

Az injekciós bevitel előnyei:
  • A kívánt vasmennyiség biztosan a szervezetbe jut (100-150-200 mg. vas/malac).
  • Kevéssé munkaigényes, rövid idő alatt megoldható, a nagyobb telepek munkarendjébe is jól beilleszthető.

Az injekciós bevitel hátrányai:
  • A vasfelszívódás nem természetes módon történik, ezért jobban terheli a szervezetet.
  • A vérben hirtelen nő meg a vaskoncentráció, túladagolásnál vastoxikózis alakulhat ki, a malacok ellenálló képessége ilyenkor csökkenhet, gyakoribbak a szopóskori megbetegedések (pl. colihasmenés).
  • A beadás helyén károsodhatnak a szövetek, ezért inkább a nyakizomba történő adagolást javasolják. (Véleményem szerint ennek csak akkor van jelentősége, ha a malacot szopós-korban vágják le, a mai készítmények a későbbi vágásra maradéktalanul felszívódnak, így a húsminőséget combizomba történő adagoláskor sem rontják. A tű igen vékony legyen, minden alomnál tűcsere!)
    A kereskedelemben több mint húszféle készítmény (por, paszta, injekció) kapható, ezért azok konkrét megnevezésétől eltekintünk.
Megfigyelések, sőt konkrét mérési eredmények szerint (vér hemoglobin-értéke, vérplazma vas-koncentrációja, malacok fejlődése, kiesési mutatók) a kétféle vaskiegészítés hatékonyságában különbség nincs, talán annyi, hogy az injekciós adagolás némileg jobb eredményt hozott, mint az egyszeri, „lökésszerű” szájon át történő adagolás, ezért a pasztákat, porokat többször, utóbbiakat a használati utasításnak megfelelő mennyiségben és ideig alkalmazzuk!

Javaslat: noha nagy létszámú telepeken a „vasazás” technológiába iktatottan történik és sok helyen a gondozó végzi, arra itt is ügyeljünk, hogy a készítmény milyenségét és a beadás időpontját állatorvos határozza meg
Családi gazdaságokban az injekciózást állatorvos végezze! Nem kicsi a veszély, túladagolás történhet, emellett a vas-toxikózisnak genetikai okai is lehetnek.
(A vasmérgezés tünetei: mozgászavarok, „támolygás”, remegés, görcsök, szapora szívverés, alacsony testhőmérséklet, elhullás kómában.)

A malacvérszegénység megelőzésének legbiztosabb módja: Kombinált vaskiegészítés: vas-injekció 3-5 napos korban (1ml. vasdextrán-tartalmú inj.) + szájon át történő kiegészítés (paszta, oldat, por, ezek többsége vasfumarátot tartalmaz).
A vas-injekció alkalmazásának időpontja körül ma is viták vannak: egyesek szerint jobb, ha az a föcstejes időszakban, akár már az első életnapon megtörténik, míg mások éppenséggel óvnak ettől s azt vallják, hogy az oltás a föcstej felvételét követő napokon történjen. Egy biztos: az semmiképpen nem jó, ha a „vasazást” egyéb kezelésekkel kapcsoljuk össze, pl. FEB.-szérumozással, coli-elleni kezelésekkel stb.
A szakszerű vaskiegészítés a malacok szükségletét 1-hónapos életkorukig fedezi, s mivel a malactakarmányok megfelelő mennyiségű vasat tartalmaznak, ez után vérszegénység már nem szokott kialakulni.
Főként zárt tartású fiaztatókban, szakosított telepeken technológiába iktatottan szoktak a vassal együtt „vitaminlökést” adni. Ennek akkor van értelme, ha nem egyéb hibákat (tartási, takarmányozási, szervezési stb.) kívánunk vele megelőzni. Egyéb, itt nem részletezett okok miatt a vitaminlökést érdemesebb a választás-körüli időben megtenni, főként akkor, ha a választás csoportosítással, falkásítással is párosul. Biológiai és gazdaságossági szempontból is legkedvezőbb az ivóvízzel való vitaminbevitel.


Mit tehet a gazda a betegség jelentkezése után?

Minthogy a malacvérszegénység önállóan viszonylag ritkán jelentkezik, azt egyéb betegségek (légzőszervi, emésztőszervi, mozgatószervi, bőr) kísérik, a tünetek jelentkezésekor azonnal forduljunk állatorvoshoz!
Ilyenkor a vaspótlás önmagában már nem elég!
 


 


 
Megjelent a www.mezg.hu-n: 2006. 12. 4.

Szerző: dr. Böő István
E-mail: boodr@mail.globonet.hu
Honlap:www.globonet.hu/boodr

A képek a szerző felvételei.

Szerzői jogi nyilatkozat: a közölt szöveg- és képanyag csak a www.mezg.hu ( info@mezg.hu ) engedélyével használható fel.




Ugrás a lap tetejére
 
A cikk folytatása (3/3) : Borjak tarlósömöre