Üdvözöljük Önt a szabad fejlesztésű mezőgazdasági portálunkon.
Kérjük nézze át lapjait és mondjon véleményt. A kezdőlapot a www.mezg.hu-ról
érheti el, vagy klikkeljen az alábbi linkre.
Megnézem a kezdőoldalt. |
|
A tavaszi baromfiudvar veszélyei I.
Több, itt nem részletezett ok miatt ismét "divatba jött" a csupán családi szükségletre szánt naposcsibék vásárlása. Ahhoz, hogy korai vágni való csirkéink legyenek, a csibét kora tavasszal kell beszereznünk, egyébként ezek vitalitása, életereje általában jobb is, mint a kései naposcsibéké. Naposcsibét kizárólag állategészségügyi hatóság által regisztrált, vagyis olyan helyről vásároljunk, ahol a tenyésztés, szaporítás, keltetés, forgalmazás állat-egészségügyi háttere rendezett. A gazdasszony legnagyobb bosszúságai közé tartozik, amikor a drágán vásárolt, majd "pátyolgatott" csirkéi minden igyekezete ellenére már a nevelés első két hetében elpusztulnak. Ennek leggyakoribb oka a kelésgyengeség, melyet szakmai háttere miatt helyesebb köldökgyulladásnak nevezni. Miről van szó? A csibe az embrionális fejlődéséhez szükséges tápanyagokat és energiát a tojás szíkanyagaiból nyeri. A szíktömlő egészen a keltetés 18. napjáig az embrió testüregén kívül helyezkedik el, de a keltetés 19. napjára a viszonylag kisméretű köldöknyíláson keresztül behúzódik a testüregbe. Amennyiben ez a folyamat hiányos vagy a szükségesnél lassúbb, egyrészt csökken a naposcsibe vitalitása (életereje), másrészt a nyitott köldöknyíláson át a környezetből különböző baktériumok (leggyakrabban szalmonellák, E. coli stb.) jutnak be a naposcsibe testébe. Szabályos esetekben a sziktömlő a kelést követő második nap végére tömegének harmadára, de legalábbis felére csökken, majd legkésőbb a negyedik napon teljesen felszívódik. A kelés idejére be nem záródott köldöknyílású naposcsibéket a keltetői válogatásnál már eleve kiselejtezik, egy részük azonban kereskedelmi forgalomba kerül. Az egészséges, életerős naposcsibe testtömege 40-50 gramm. Mivel az első napi testtömeg fajták szerint is eltérő lehet, az életképesség megítéléséhez legalább ilyen fontos az, hogy a csibe küllemi hibáktól mentes legyen (ép végtagok, szabályos csőr), legyen dús, száraz pihével teljesen benőtt, élénk tekintetű és mozgású, ne billegjen, lábain szilárdan álljon, szíkzacskója felszívódott, vagyis köldöktájéka kemény tapintású. |
||
|
||
A kelésgyenge csibe a szabványosnál kisebb, pihézete borzas, túl száraz vagy
-gyakrabban- nyirkos, aluszékony, fázékony, étvágytalan, állandóan csipog, nemegyszer
már az első életnapon hasmenéses, az ürülék a végbélnyílás körül beszáradt. Csőre,
lába sokszor deformált, lábain nem áll szilárdan, billeg. A
A naposcsibe köldökgyulladásának okai nem fertőzőek és fertőzőek egyaránt lehetnek. Nem fertőző okok: tenyészállomány tartási, takarmányozási hibái, tenyésztojások kezelési, tárolási hibái, rossz higiéniai viszonyok, keltetéstechnológiai hiányosságok, naposbaromfi szállítási hibái stb. Fertőző okok: a tenyésztojásba bármilyen úton bejutott kórokozók a számukra kiváló táptalajt jelentő szíkhólyagba jutva elszaporodnak, jelentős részük toxinokat (méreganyagokat) termel. A kelésgyenge csibék zöme az élet első két hetében elpusztul. A köldökgyulladás miatti elhullásoknak jellegzetes görbéjük van: az elhullások már az 1.-2. életnapon megkezdődnek, a 3.-5. napon tetőznek, majd a 10., legkésőbb a 14. napon megszűnnek. A rajtunk kívülálló, még a tenyésztelepen vagy keltetőkben ható okok ellen nem sokat tehetünk. Vásárláskor azonban a válogatásnál "legyünk résen", majd a hazaszállításkor, még inkább a fogadáskor gondoskodnunk kell a megfelelő tartási, takarmányozási feltételekről (hőmérséklet, telepítési sűrűség, ivóvíz, takarmány stb.). |
||
|
||
Nyilvánvaló, hogy a baktériumok okozta köldökgyulladás antibiotikum-kezelésre szorul. A baj az, hogy mire a laboratóriumi eredmény megérkezik, addigra a következmények elkerülhetetlenek. Csaknem általános, megjegyzem rossz gyakorlat, hogy sokan "önvédelemből", minden előzetes vizsgálat nélkül gyógyszereznek. Javaslat: amint naposcsibéink az udvarunkba kerülnek, vegyük fel a kapcsolatot állatorvosunkkal, hiszen a származási hely, esetleg az addig már másutt elvégzett, azonos keltetőből származó állomány antibiotikum-érzékenységének ismeretében időt nyerünk, s itt döntő a gyorsaság és a szakszerűség! Az állatorvos feltétlen értesítése azért is fontos, hogy az állomány későbbi sorsát alapvetően meghatározó, egyes fertőző betegségekkel (pl. gumborói betegség) kapcsolatos járványvédelmi teendőket megbeszéljük!
Megjelent a www.mezg.hu-n: 2007. 03. 16.
Szerző: dr. Böő István E-mail: boodr@mail.globonet.hu Honlap: www.globonet.hu/boodr A kép a szerző felvétele Szerzői jogi nyilatkozat: a közölt szöveg- és képanyag csak a www.mezg.hu ( info@mezg.hu ) engedélyével használható fel. |
Ugrás a lap elejére |