Üdvözöljük Önt a szabad fejlesztésű mezőgazdasági portálunkon.
Kérjük nézze át lapjait és mondjon véleményt. A kezdőlapot a www.mezg.hu-ról érheti el, vagy klikkeljen az alábbi linkre.
Megnézem a kezdőoldalt.

  


Jelölje be a kívánt megjelenítési formát, majd nyomja meg a "MÓDOSÍTOM" gombot
HÁTTÉRSZÍN
 
BETŰSZÍN
 
BETŰNAGYSÁG
Ez
Ez
Ez
Ez
Ez
Ez
 

 
Gyengénlátóknak
KLIKKELJEN VÁLASZTÁSÁRA





Rühösség
 


Mi okozza?

Különféle atkák okozzák.
A fejrühösséget a Sarcoptes ovis, a lábrühösséget a Chorioptes ovis, a gyapjúval fedett testrészek (főként a hát-és kereszttájék) rühösségét a Psoroptes ovis okozza. Gazdasági jelentősége leginkább az utóbbinak van, mert nyájbetegséget ez idéz elő. A hím kb. 0,5 mm., a nőstény kb. 0,7 mm. hosszú atka.

Mikor fordul elő?

A haszonállatok közül a juhok rühösségének igen nagy a jelentősége. Egészséges állományba már néhány nőstényatkával behurcolható.
A betegség bejelentési kötelezettség alá tartozik. Bár a kötelező védekező rendszabályok és a korszerű gyógyszerek alkalmazása az előfordulást csökkentették, különösen a téli istállózásnál, tartási hibáknál (zsúfoltság, párás, ammóniadús levegő stb.) és hiányos takarmányozás mellett akár járványszerű méretekben is jelentkezhet.
Az atkák táplálkozásuk során megszúrják, megsértik a bőrt, emellett nyálmirigyük izgató váladékával is irritálják azt.
A közvetlen fertőzési mód (rühös vagy látszólag még egészséges, de már fertőzött állat útján) gyakoribb, mint a közvetett (tárgyak, eszközök stb).

Milyen tünetek vannak?

Az atkaszúrások helyén gombostűfejnyi piros göbök, majd savóval telt hólyagocskák, a savó kiszivárgása után ezek helyén apró, sárgás színű, könnyen letörölhető pörkök keletkeznek. A fertőzés után 3-4 hét múlva a fertőzött bőrterület viszket, ezt a juhok nyalják, rágják, harapdálják, a környezet tárgyaihoz dörzsölik. A vakaródzás helyére a nyáltól csapzott, összetapadt, kuszált gyapjú hívja fel a figyelmet. A vakaródzás különösen intenzív éjjel a hodályban, meleg, párás körülmények között, vagy nappal, ha megáznak az állatok.
A gyapjú széthajtogatásával láthatóak a fenti bőrelváltozások, melyek előrehaladottabb esetekben idültebbé válnak: a bőr a pörkösödés miatt megvastagszik, ráncolttá válik, a gyapjú csomókban lóg, nagyobb területeken kihullik, az állat kondíciója rohamosan romlik, hamarosan a senyvesség tünetei jelentkeznek.
A napfény és a szabad levegő hátráltatja az atkák fejlődését, ezért tavasszal, a legeltetés megkezdésével a tünetek enyhülnek, de gyógykezelés nélkül nem múlik el a betegség. A meleg bőrről lekerült atkák, peték a legelőn 4, a hodályban 6 hétig még életben tudnak maradni.

Jobb képhez klikkeljen a képre (31,6 KB —> 116,9 KB)

A gyapjú csomókban lóg, nagyobb területen kihullik


Sarcoptes-rühösség: a fejen, ritkábban a lábakon, a herék bőrén apró csomók, hólyagok, szürkésfehér pörkök láthatók. A fertőzött bőrterület viszket, az állatok a fejüket rázzák, vakarják, a tárgyakhoz dörzsölik, lábaikat rágják.

Chorioptes-rühösség: a bőrelváltozások elsősorban a lábtő és a csánk körül, a mellkas és a has alján, valamint a hereborékon alakulnak ki. Az előbb felsorolt tünetek mellett feltűnő az állatok gyakori ”topogása”.

Megelőzés, védekezés

A nyájak tavaszi, kihajtás előtti vizsgálata és nyírás utáni fürösztése kötelező! Ha a nyájba idegen állatot hozunk, megelőző fürösztést, majd 30–napos megfigyelést kell alkalmaznunk.
A rühösség megállapítását követően (bőrkaparék-vizsgálat, klinikai tünetek) a nyáj minden egyedét kezelni kell!
Fürösztésre több készítmény is kapható, az oldatot mindig az utasítás szerint kell elkészíteni és az egészségvédő-óvó rendszabályokat be kell tartani!
Kedvező időjárás estén fürösztés előtt 7-10 nappal megnyírjuk az állatokat.
Fürösztéskor (medencés, kádas, zuhanyalagutas) a juhok 1-1 percig maradnak a fürösztő folyadékban, közben legalább kétszer a fejüket is alábuktatjuk.
Kezelésre injekciós készítmények is rendelkezésre állnak, ezeket a gyapjúban lévő juhoknál is jól használhatjuk.
Figyeljünk arra, hogy a kezeléseket követően az állatok húsát és tejét meddig nem szabad emberi fogyasztásra felhasználni! (A legtöbb fürösztőszer esetén a húst 14 napig, a tejet 2 napig).
 
Fürösztés vagy oltás? A legelőre való kihajtás-körüli teendők sorában igen fontos a rühösség elleni védekezés. Éppen csak megemlítettük, hogy a fürdetés helyett injekciós készítményt is alkalmazhatunk. A fürösztéses eljárás természetesen továbbra sem tiltott, azonban mind eredményességi, mind a környezetvédelmi megfontolások miatt ma már valóban inkább az utóbbi javasolható.
A fürösztés kivitelezése nehezebb, ügyelni kell a külső hőmérsékletre, de az eddigieknél sokkal hangsúlyosabban szükséges felhívni a figyelmet a munkavédelmi szempontokra is. A ma alkalmazott szerves foszfátészterek az emberre sokkal nagyobb veszélyt jelentenek, mint a korábbi évtizedekben alkalmazott fürösztőszerek (pl. a bentocid), ezért a fürösztést mindig védőruhában ( kesztyű, maszk, gumicsizma, kötény ) kell végezni. Gyakori volt a régi kép: a fürösztőbrigád a kellemesen meleg időben félmeztelenül dolgozik, majd a fürösztőfolyadékot a legelő-menti árokba önti. Ez már a múlté! A hulladékgazdálkodásról szóló törvény szerint a fürösztésre használt anyagok veszélyes anyagoknak minősülnek, a munka befejezése után azok ártalmatlanításáról vagy megsemmisítéséről a tulajdonosnak gondoskodnia kell, vagy a kezelési költséget neki kell megfizetnie. A fürösztőfolyadék előírás szertinti megsemmisítését csak arra kiképzett személyek végezhetik, 1 köbméter anyag ártalmatlanítása annyiba kerül, hogy nincs juhászat, amely ezt kibírná! Fürösztéskor a peték nem pusztulnak el, a juhokat előbb meg kell nyírni, mert a nyírás előtti fürösztéskor a kezelésnek a hatóanyag használati utasításban javasolt időtartamának kétszereséig kell tartania. Három hetesnél fiatalabb bárányt nem szabad megfüröszteni, fokozottan figyelni kell az állatvédelmi szempontokra is (sérülésveszély, magzatkárosodás, esetleges vetélések, nagyobb stresszhatás stb.)
Az injekciós kezelés könnyebben kivitelezhető, biztonságosabb, bármely életkorban adható (báránynak, vemhes anyának is), egyetlen kezelés elegendő, hatékony nemcsak a külső, de a belső élősködők ellen is (tüdő-, gyomor-és bélférgek), sőt a nyírás után jelentkező gyakori légynyüvesség ellen is hatékony, környezetvédelmi aggályai nincsenek.
Nem véletlen annak hangsúlyozása, hogy az injekciós készítmény beadása állatorvosi hatáskör!

Jobb képhez klikkeljen a képre (20,6 KB —> 122,8 KB)

A tavaszi teendők egyik legfontosabbika a szakszerű nyírás



Megjelent a www.mezg.hu-n: 2007. 04. 22.

Szerző: dr. Böő István
E-mail: boodr@mail.globonet.hu
Honlap: www.globonet.hu/boodr
A képek a szerző felvételei.

Szerzői jogi nyilatkozat: a közölt szöveg- és képanyag csak a www.mezg.hu ( info@mezg.hu ) engedélyével használható fel.




Ugrás a lap elejére