Üdvözöljük Önt a szabad fejlesztésű mezőgazdasági portálunkon.
Kérjük nézze át lapjait és mondjon véleményt. A kezdőlapot a www.mezg.hu-ról
érheti el, vagy klikkeljen az alábbi linkre.
Megnézem a kezdőoldalt. |
|
Lándzsásmétely – kór
Mi okozza?
Lándzsahegyre emlékeztető alakú, kb. 10 mm. hosszú, 2 mm széles, lapos testű, barnásfekete színű lándzsásmétely (Dicrocoelium dendriticum), mely az epeutakban él. Fejlődésében két köztigazda szerepel: az első a száraz, meleg talajokat kedvelő szárazföldi (tüdős) csiga, a második a szürke gyepi hangya. A csigákban fejlődnek ki a cerkáriák (lárvák), melyek azután a csigákból a fűszálakra kerülnek, ahonnan a hangya felveszi őket, s a gyepi hangya testüregében fejlődnek ki a metacerkáriák (fertőző lárvák). A hangyák a hűvös reggeleken a fűszálak végén tapadnak, ezeket a juh lelegeli, vékonybelében a fiatal mételyek kiszabadulnak és az epevezetéken át az epeutakba vándorolnak. Mikor fordul elő? Ellentétben a májmételykórral, ez a száraz legelőn tartott állományok parazitózisa. Az év bármely szakában előfordul, veszélye mégis áprilistól - júniusig a legnagyobb. Milyen tünetek vannak? Többnyire nagyszámú féreg sem okoz jellemző klinikai tüneteket, itt májgyulladás nincs, de az epeutak burjánzása miatt a májfunkciók nem tökéletesek, vagyis termeléscsökkenés mindenképpen észlelhető. Hosszú ideig fennálló, erős fertőzöttség kondícióromlást eredményez. Megelőzés, védekezés Fertőzött állatok (bélsárvizsgálat!) kezelése. A forgalomban lévő mételyellenes szerek közül csak néhány alkalmas a lándzsásmétely ellen, ezért is fontos megkülönböztetnünk a májmételykórtól. |
Megjelent a www.mezg.hu-n: 2007. 04. 24.
Szerző: dr. Böő István E-mail: boodr@mail.globonet.hu Honlap: www.globonet.hu/boodr A kép a szerző felvétele Szerzői jogi nyilatkozat: a közölt szöveg- és képanyag csak a www.mezg.hu ( info@mezg.hu ) engedélyével használható fel. |
Ugrás a lap elejére |