Warning: date() [function.date]: It is not safe to rely on the system's timezone settings. You are *required* to use the date.timezone setting or the date_default_timezone_set() function. In case you used any of those methods and you are still getting this warning, you most likely misspelled the timezone identifier. We selected 'Europe/Berlin' for 'CET/1.0/no DST' instead in /home/kkfh9/public_html/mezg.hu/anyagok/boo/boo3.php on line 44



Üdvözöljük Önt a szabad fejlesztésű mezőgazdasági portálunkon.
Kérjük nézze át lapjait és mondjon véleményt. A kezdőlapot a www.mezg.hu-ról érheti el, vagy klikkeljen az alábbi linkre.
Megnézem a kezdőoldalt.

  


Jelölje be a kívánt megjelenítési formát, majd nyomja meg a "MÓDOSÍTOM" gombot
HÁTTÉRSZÍN
 
BETŰSZÍN
 
BETŰNAGYSÁG
Ez
Ez
Ez
Ez
Ez
Ez
 

 
 
Gyengénlátóknak
KLIKKELJEN VÁLASZTÁSÁRA




Télen gyakoribb állatbetegségek I.

 

Juh liszteriózisa


Mi okozza?

     A Listeria monocytogenes — nevű baktérium okozza, melynek ellenálló képessége a hővel és a fertőtlenítőszerekkel szemben nem túl nagy (a hevítés és a szokásos töménységű fertőtlenítőszerek percek alatt elölik), azonban a külvilágban és a különféle váladékokban hónapokig is életképesek maradhatnak. A nedves talajban sokáig megtartja fertőzőképességét, bélsárban és szilázsban, de tejben is évekig megmaradhat.
A baktériumnak négy szerotípusa és több variánsa ismert.
Természetes viszonyok között megtalálhatók a talajban, a vízben, iszapban, szennyvízben, a növényzeten, földdel szennyezett, romlott szilázsokban, különféle élelmiszerekben (pl. nyers húsban, tejben, salátákban stb.), gyakran még egészséges emberek és állatok bélsarában is, vagyis gyakorlatilag az állat környezetében mindenütt jelen van.


Mikor fordul elő?

     A betegség iránt fogékony az ember és az összes házi- és vadon élő emlősök, madarak, sőt izoláltak kórokozót halakból, kétéltűekből, ízeltlábúakból is.
Rendszerint szórványosan fordul elő, klinikai tünetekkel járó betegséget leggyakrabban a juhban okoz, a vemhes és a fiatal egyedek fogékonyabbak.
Főként a téli időszakban, egyoldalú szilázsetetés mellett jelentkezik, de gyakori fertőzési forrás az aklok, hodályok körüli, bélsárral szennyezett pocsolyák vize is.
A hiányos takarmányozás, a gombatoxinokkal terhelt takarmányok, a rosszul erjedt takarmányok, a földdel szennyezett takarmányok, a téli zárt tartás, a zsúfoltság, a téli hideg, párás idő és a háttérben lévő más betegségek (pl. parazitózisok) hajlamosítanak a betegség megjelenésére.
Állatról-állatra nem terjed.


Milyen tünetek vannak?

     A lappangási idő a hajlamosító hatásoktól függően néhány nap, de néhány hét is lehet. Az esetek jelentős részében a fertőzés tünetmentes marad.
A tünetek aszerint változnak, hogy a betegség agyvelő-gyulladásos, vérfertőzéses vagy vetéléssel járó formájával találkozunk, s ezek a téli szilázsetetést követő 2-3 hét múlva szoktak megjelenni.
A központi idegrendszer megbetegedése a leggyakoribb forma: mindegyik korcsoportnál jelentkezhet, a betegek lázasak, étvágytalanok, kötőhártya gyulladásuk, orrfolyásuk van, nyelésük nehézkes, nyálzanak, a fej lóg vagy rendellenesen oldalra tartott, a fülek bénultak, a fej izmaiban rángások észlelhetők, gyakori a fogcsikorgatás.
Ezzel egy időben vagy kis idő múltán kényszermozgások alakulnak ki: a hátulsó lábak alig mozognak, az állat „topog”, miközben elülső lábaival körbejár, majd oldalára dől, „úszómozgásokat” végez és tarkómerevség kíséretében néhány nap alatt elpusztul.
A vérfertőzéses forma leginkább a 10-napnál fiatalabb bárányoknál szokott előfordulni: láz, étvágytalanság, ízületgyulladás észlelhető, 1-2 napos betegeskedés után elhullás.
A vetéléses forma szórványosan jelentkezik, leggyakrabban a vemhesség utolsó harmadában, melyet általában magzatburok visszamaradás és gennyes méhgyulladás kísér.


Megelőzés, védekezés

     Legfontosabb a hajlamosító körülmények elkerülése (megfelelő tartás, szakszerű takarmányozás).
A betegség jelentkezésekor azonnali szilázs-megvonás, helyette jó minőségű széna, nyalósó, bőséges ivóvíz. Zsúfoltság megszüntetése, tiszta, száraz alom, hodály örnyékének rendben-tartása. A kora-tavaszi legelőre hajtás gyakran önmagában elég a betegség megszűnésére.
Ott, ahol a liszteriózis a korábbi években rendszeresen jelentkezett, a téli hónapok előtt vagy a vemhesítéskor vakcinázás lehetséges (kétszeri oltás 2-3 hetes időközzel).
A septicaemiás (vérfertőzéses) és a vetéléses forma kezelésekor, – ha időben lépünk, – eredménnyel alkalmazhatunk különböző antibiotikumokat (legalább 5 napos vérszintet kell biztosítani), az idegrendszeri alak kezelése rendszerint eredménytelen.

Közegészségügyi vonatkozások: embernél enyhébb estekben láz, rossz közérzet, fejfájás, hányinger, hasi fájdalmak, felső légúti bántalmak jelentkeznek, súlyosabb esetekben agyhártyagyulladás, vetélés, koraszülés, halva születés fordulhat elő. Megelőzésben alapvető fontosságú a jó konyhai és személyi higiénia.




Malacok kenőcsös bőrgyulladása


Mi okozza?
 
    Különböző baktériumok, leggyakrabban Staphylococcusok okozzák, melyek egyébként is ott vannak a sertés bőrén és akkor fejtik ki hatásukat, ha az állat ellenálló képessége csökken.


Jobb képhez klikkeljen a képre (18KB)

Kenőcsös bőrgyulladás


Újabb kutatások szerint legalább ekkora szerepük van bizonyos zsírsavak hiányának, amelyeket a szervezet előállítani nem tud, tehát a takarmánnyal kell azokat felvennie ( ún. esszenciális zsírsavak). Ezek a zsírsavak nemcsak energiaforrásként szerepelnek, hanem a bőr anyagcseréjét, következésképpen annak állapotát is befolyásolják. Hiányuk következményei a vitaminhiányhoz hasonlatosak, a bőr károsodik, az ilyen bőr pedig a baktériumok és gombák okozta fertőződésekre fokozottan érzékeny.
A betegség a pár napos, még inkább az 1-4 hetes malacoknál a leggyakoribb, de ritkábban észlelhetjük akár 6 hetes életkorban is.
Minden évszakban előfordulhat, de ősszel és télen különösen gyakori, főként akkor, ha egyidejűleg hajlamosító körülmények is vannak. Zsúfoltság, az erősen szennyezett padozat, a nedves alomanyag, vagyis a rossz kutrica-higiénia, a bőrsérülések, a külső élősködők jelenléte, a vas és A-vitamin hiánya elősegítik a fertőzés kialakulását.

Melyek a betegség tünetei? A malacok fültövén, a szemek környékén, a túrókarima és a pofa tájékán a bőr foltokban kipirul, piros udvarral körülvett, lencsényi nagyságú, nedvező felületes kimaródásokat vagy felrakódásokat látunk rajta. A has egész felületét, egy-két nap múlva az egész testet sárgásbarna, bűzös, tapadó, kenőcsös bevonat borítja, amely később pörkös, varas jelleget ölt és a bőr ráncosodik. Úgy néz ki a malac, mintha erősen koszos lenne.

     A betegség megelőzésében fontos a jó tartási higiénia. Ha a malac nem elletőrácson vagy battérián van, naponta kapjon friss, tiszta, penészmentes, száraz alomszalmát. Gondoskodni kell a malacok megfelelő vasellátásáról. Aki nem kocatápot, hanem gazdasági abrakot etet, a vemhesség utolsó hónapjában napi 2-3 evőkanál sertészsír vagy napraforgó-olaj takarmányba keverése előnyös lehet.
Sajnos, a betegséget az esetek többségében késve jelentik az állatorvosnak, mert úgy gondolják, hogy a fülek, a farok és a pofa kisebesedése a malacok harapdálásának, veszekedésének a következménye, pedig a betegség kezelése csak a kezdeti stádiumban eredményes. Sokan a malachimlővel vagy a rühösséggel keverik össze, noha a kenőcsös bőrgyulladáskor a bőr nem viszket. Mindenképpen állatorvosi beavatkozásra van szükség! Az ezt kísérő folyadékpótlás, a malac bőrének enyhe gyulladáscsökkentő, fertőtlenítő oldatokkal, A-vitaminos kenőccsel való lemosása, bekenése használhat, de ne várjuk meg a pörkösödési stádiumot! Jó hatású a beteg malacok bőrének étolajjal vagy közönséges sertészsírral való naponkénti lekenése. A beteg malacalmok kocáinak hasa alján a bőrön, főleg a csecsbimbók környékén sok esetben barna, barnásvörös pörkök vannak, ezeket is kenjük be.
A „házi kezelés” csak az állatorvosi beavatkozás kiegészítéseként lehet eredményes!
Kezelés hiányában a beteg malacok zöme 4-8 napon belül elpusztul, az élve maradottak pedig rosszul fejlődnek.



Borjak kólihasmenése


     Escherichia coli- baktériumtörzsek okozzák. Ezek természetes körülmények között is ott vannak a bélcsatornában, szinte mindenütt megtalálhatók, ahol bélsár–szennyeződés történt, mert a bélsárral tömegesen ürülnek.
Betegséget akkor okoznak, ha egyidejűleg a szervezet ellenálló képességét gyengítő, hajlamosító hatások érvényesülnek.
A nagy létszámú, intenzív tartású tehenészetek mesterségesen nevelt borjai között okozza a legnagyobb veszteségeket, itt istállójárványok formájában is jelentkezhet.
A coli-baktériumok ellenálló képessége nem túl nagy, a szokásos fertőtlenítőszerek 1–2%-os töménységben elpusztítják, a 60°C fölötti hőhatás is percek alatt megöli őket, a környezetben mégis szinte állandóan jelen vannak, mert a bélsárral folyamatosan ürülnek.
A fertőződés legtöbbször már a születéskor és a születés utáni első napokban szájon át történik a bélsárral szennyezett környezetből. Minél koraibb, annál súlyosabb a kórkép, különösen veszélyes az élet első óráiban, még az első föcstejfelvételt megelőző fertőződés. A kórokozók felvétele után azok a vékonybélben tömegesen szaporodnak el, az általuk termelt toxinok (méreganyagok) pedig a nagyfokú folyadék-kiválasztódás miatt hasmenést, ezzel párhuzamosan dehidrációt (kiszáradást) okoznak.

A betegségre hajlamosítanak:
  • Anyák vemhesség alatti tartási, takarmányozási hibái (pl. téli karotinhiányos takarmányozás).
  • Alacsony testtömegű, gyenge borjak születése.
  • Hideg, huzatos, párás borjúnevelők (télen, kora tavasszal gyakoribb).
  • Rossz elletési higiénia.
  • Föcstej felvételének zavarai (a borjú nem kellő időben vagy mennyiségben jut az ellenanyagokat tartalmazó kolosztrumhoz. Az ellenanyagok felszívódási lehetősége a születés utáni 12. órától rohamosan csökken, ezért fontos, hogy ez alatt legalább kétszer, az első napon legalább ötször kell föcstejjel megitatni, a természetesen nevelt gyenge, tehát szopni nem képes borjút pedig segíteni kell a föcstej felvételében). Nem megfelelő tejtáplálás. (Az itatott föcstej nem tőgymeleg, az itatóedény nem mindig tiszta, fertőtlenített, kiszárított és előmelegített). Előhasi tehenek borjainál gyakoribb.
A tünetek a 2–4 napos borjaknál a leggyakoribbak: az állatok étvágytalanok, bágyadtak, a szemek beesettek, szőrük borzolt, bőrük rugalmatlan, híg, bűzös, légbuborékokat tartalmazó, sárga színű bélsarat ürítenek. Kezelés hiányában, vagy nem szakszerű kezeléskor egy-két napon belül elpusztulnak.
Ha a betegség később, 4–6 napos korban jelentkezik, akkor lefolyása lassúbb, kedvezőbbek a kilátások is, mert a fogékonyság az életkor előrehaladtával csökken, két hetes életkor után már rendszerint nem fordul elő.
A megelőzésben döntő fontosságú a hajlamosító hatások kiküszöbölése.
A fertőzési lánc megszakítására nagy létszámú állománynál jól bevált az újszülöttek szabadban, bőségesen almozott és fedett egyedi ketrecekben való tartása.
Ma már a tehenek immunizálására vakcinák is rendelkezésre állnak, az ezáltal képződött ellenanyagok a föcstejjel ürülve megvédik az újszülöttet.
A szájon át történő gyógykezelést az első tünetek jelentkezésekor haladéktalanul meg kell kezdeni és 4-5 napon át folytatni kell a gyógyszerérzékenységi próba alapján meghatározott antibiotikummal. Fontos a folyadékveszteség pótlása is.
A gyógykezelést nem szabad rutinszerűen végezni! Gyakori hiba, hogy a korábban bevált antibiotikumokat, szulfonamidokat alkalmazzák, máskor gyakran hatóanyagokat változtatnak minden előzetes rezisztenciavizsgálat nélkül, s elmarad a várt eredményesség.
A kólihasmenésnél ritkább, de súlyosabb kimenetelű a borjak kóli–szeptikémiája, melynél a fertőződés már a születéskor bekövetkezik, a baktériumok betörnek a véráramba és ott tömegesen elszaporodnak. A borjak már az első életnapon lázasak, bágyadtak, étvágytalanok, s az esetek többségében hasmenés kialakulása nélkül 1—2 napon belül elpusztulhatnak. A gyenge ellenálló képességű, föcstejhez nem kellő mértékben jutott borjak között gyakoribb.
Megelőzése hasonló a kólihasmenéshez, itt az antibiotikumot parenterálisan (nem szájon keresztül) adja az állatorvos a tüneti kezelések mellett.



Megjelent a www.mezg.hu-n: 2006. 11. 13.

Szerző: dr. Böő István
E-mail: boodr@mail.globonet.hu
Honlap: www.globonet.hu/boodr
A kép a szerző felvétele

Szerzői jogi nyilatkozat: a közölt szöveg- és képanyag csak a www.mezg.hu ( info@mezg.hu ) engedélyével használható fel.










Ugrás a lap elejére