Üdvözöljük Önt a szabad fejlesztésű mezőgazdasági portálunkon.
Kérjük nézze át lapjait és mondjon véleményt. A kezdőlapot a www.mezg.hu-ról érheti el, vagy klikkeljen az alábbi linkre.
Megnézem a kezdőoldalt.

 

 

Klikkeléssel válasszon megjelenítési formát
Ez!
Ez!
Ez!
Ez!
Ez!
Ez!
Ez!
Ez!
Ez!
Ez!
Ez!
Ez!
Ez!
Ez!
Ez!
Ez!
Ez!
Ez!
Ez!
Ez!
Ez!
Ez!
Ez!
Ez!
Ez!
Ez!
Ez!
Ez!
Ez!
Ez!
Ez!
Ez!
Ez!
Ez!
Ez!
Ez!
Ez!
Ez!
Ez!
Ez!
Ez!
Ez!
Ez!
Gyengénlátóknak
Ez!



Gazdasági állataink a hidegben



Téli kép sertésekről (16KB) Szerző felvétele


    Arra a kérdésre, hogy sikerült-e állataink környezeti igényeit kielégíteni, már egyszerű megfigyeléssel is választ kaphatunk, mert azt állataink szokásaikkal, viselkedésükkel, magatartásukkal, képességeik alapján várható teljesítményükkel minden műszernél pontosabban jelzik. Az állatok hőmérsékleti igénye faj, fajta, életkor és termelés szerint változik, ezért helyesebb egy hőmérsékleti zónáról beszélni, amelynek határértékeit az állat még termeléscsökkenés nélkül elviseli.

Ezek a következők:
 

Tehénistálló: 8-15°C
Borjúnevelő: 15-20°C
Növendék-és hízómarha-istálló: 5-15°C
Kocaszállás: 10-15°C
Sertésfiaztató  
     •  Malacfészek: 26-32°C
     •  Istálló: 12-16°C
Süldőszállás: 12-22°C
Hizlalda: 16-18°C
Csirkeól  
     •  1. napon: 32-34°C
     •  2. — 7. napon: 32°C
     •  2. héten: 30°C
     •  3. héten: 27°C
     •  4. héten: 24°C
     •  5. héttől (teremfűtéssel): 21°C
Tojóház: 12-16°C
Juhakol:  
     •  1 hónapos korig: 15-25°C
     •  1 hónap után: 12-16°C
Nyúlszállás:  
     •  Napos nyúl: 25-30°C
     •  Felnőtt nyúl: 15-20°C





     Az istállónak akkor jó a klímája (a levegő-hőmérséklet mellett a páratartalom és a levegő-szennyezettség is fontos!), ha az állat többlethőjét le tudja adni ha melege van, de nem kényszerül felesleges hőtermelésre sem ha fázik.
Hogy az állat mikor fázik, azt saját maga jelzi, és nem a hőmérő! A műszer meghibásodhat, másrészt előfordulhat, hogy megvan a kívánt hőmérséklet, de ha az ellenálló-képesség lecsökkent (pl. betegség esetén), vagy ha nyirkos a levegő, az állat a kívánt hőmérsékleti zónában is fázik!
A hideget, hozzáteszem a száraz hideget legjobban a szarvasmarha és a felnőtt juh tűri. A szőr és a gyapjú védi a bőrt a lehűléstől, de ha átnedvesedik vagy a hőmérséklet a termelési zóna alsó pontja alá süllyed, az állat viselkedése már megváltozik.
Amikor az állattartó épület levegőjének hőmérséklete a fenti alsó értékek alatt van, minden állatfajra jellemző: kezdetben sok mozgás (ha arra egyáltalán lehetőségük van), kevés pihenés, fokozott takarmányfelvétel, később az állatok „púposított” háttal sokat állnak, szőrük, illetve a baromfi tollazata borzolt, gyakori az izomremegés, csoportban összebújnak, ilyenkor már csökkent a takarmányfelvétel. Hosszú ideig tartó hideghatás esetén a szőrzet sűrűbb lesz, a zsírréteg vastagabb, a takarmányból nem húst, tejet, tojást termel, hanem hőt, vagyis alkalmazkodni próbál a külső körülményekhez. Mivel minden energiáját a számára kedvezőtlen hatás kivédésére és az alkalmazkodásra fordítja, ellenálló képessége is csökken. Ha ilyenkor nem avatkozunk be, a szervezet összeomlik, az állat megbetegszik.
    A nagy termelőképességű, napi 25–30 liter tejet adó tehén ritkán fázik, hiszen ilyen teljesítményhez nagy mennyiségű takarmány szükséges, amelynek emésztésekor jelentős hő képződik.
    A baromfi, a fiatal és az újszülött állatok a hidegre különösen érzékenyek. A tyúkok 5–10°C között már 20%-kal kevesebbet tojnak (tojóház kívánatos hőmérsékleti zónája 12–16°C) és egy tojás termeléséhez 10%-kal több takarmányt használnak fel.
A naposbaromfi legalább 32°C-ot igényel, a naposcsibék 15°C alatt tömegesen pusztulhatnak el.
    A házinyúl a hideg szélre, huzatra különösen érzékeny. Ha az elletőládán belül a hőmérséklet 20°C alá csökken, a fiókák nem szopnak, bőrük elsötétül, ráncosodik, majd elpusztulnak.
    A hideg a született malacoknak is terhelést, sőt egyenesen kórokot jelent.
A fialás legfontosabb környezeti feltétele a megfelelő hőmérséklet biztosítása, külön a kocák, és külön a malacok részére. Hőigényük különböző. A kocáé 16–18°C, a született malacé 32–34°C. Ennek magyarázata az, hogy az újszülött malacnak testtömegéhez képest nagy a testfelülete, és mivel szőrtakarója, zsírrétege, önálló hőszabályozása nincs, ezen a nagy felületen belső hőjét gyorsan leadja. Születés után az első félórában testhőmérséklete normálisan is 2–4°C-kal csökken. Ha ez a belső hőmérséklet–csökkenés eléri a 6°C-ot, a malac elpusztul, mert energiatartaléka rövid idő alatt kimerül. Hidegben nem szopik, reszket, egyszerűen eléhezik, még akkor is, ha anyjának bőven van teje. Az 1–3 napi elhullásoknak az egyik leggyakoribb oka ez az ún. kismalacbetegség. Mivel ilyenkor a malacok sokszor anyjuk alá bújnak, gyakoribb az agyonnyomás is. 8–15°C-ot a született malacok még éppen eltűrnek (ha bőséges az alom), de 6°C alatt az előbbi állapotba kerülnek. Ott tehát, ahol télen a tűrési hőmérsékletet sem tudják biztosítani, inkább ne fialtassanak! A malac kéthetes koráig a hőt nem tudja tárolni, ezért a legjobb módszer, ha eddig infralámpázunk. Az infra a kocát ne zavarja! Ezért, de más szempontok miatt is jó, ha a koca és a malacok terét a fiaztatókutricában egy kirekesztő rács választja el, így a malacagyonnyomás is kevesebb. A malacoknak szükséges hőmérsékletről sok helyen úgy próbálnak gondoskodni, hogy az egész ólat felfűtik. Ez egyrészt drága módszer, másrészt a kocának káros is: nyugtalan, pancsol, maga alá vizel, étvágytalanabb, rosszabb a levegőminőség, gyakoribb a tejhiány.
Tartós hideghatásnál a fiatal állatok fejlődése és védekezőképessége csökken. Lemaradnak hasonló korú, kedvező környezetben lévő társaiktól, gyakoribbak a különböző, főként légzőszervi megbetegedések. A legnagyobb gazdasági kár mégis az, hogy az állatok, mivel belső hőmérsékletük fenntartására törekednek, takarmánnyal fűtenek, így a drága abrakból kevesebb tejet, húst, tojást termelnek.
Legfontosabb a száraz, tiszta, meleg fekvőhely!
    Jó hőgazdálkodású állattartó épületekben, istállókban, hodályokban megfelelő almozás mellett a leghidegebb téli napokon sincs különösebb gond. Ma is vannak azonban olyan ólak, amelyeket már korszerűsíteni nem érdemes, ezeket téliesíteni kell! Rakjuk körül olcsó, de jó hőszigetelő anyaggal! Ilyenek a szalma, a nád, a kukoricaszár. Az anyag száraz, a körülrakás tömött, megfelelő vastagságú legyen! Vannak, akik szigeteléshez istállótrágyát használnak. Ez rosszabb, mintha semmit nem csinálnának, mert az ólban hideg, párás lesz a levegő. A „modernebb” anyagok közül hőszigetelésre jó a hungarocell és a fólia is, de az utóbbi használatakor ügyeljünk arra, hogy az épület szellőzni tudjon (párássá teszi a levegőt). Ennél is fontosabb a födém hőszigetelése! Lehetőleg természetes anyagokat, fát, nádat használjunk úgy, hogy ne veszítsék el természetes tulajdonságaikat, tehát ne fedjük be festékkel, vakolattal stb., mert ezáltal az épület nem tud „lélegezni”.




Megjelent a www.mezg.hu-n: 2006. 11. 9.

Szerző: dr. Böő István
E-mail: boop@hu.inter.net
Honlap: http://home.hu.inter.net/boop/

A kép a szerző felvétele

Szerzői jogi nyilatkozat: a közölt szöveges és kép dokumentum csak a www.mezg.hu ( info@mezg.hu ) engedélyével használható fel, egyébként minden jog fenntartva.




Ugrás a lap tetejére